Szabadon

Mielőtt “az igazság szabaddá “ tenne, gyakran megesik, hogy boldogtalanná tesz.

(Richard Rohr)

Ha radikálisabban fogalmazunk, akkor az igazság előbb boldogtalanná tesz. De ne rohanjunk ennyire előre. Mit is értünk igazság alatt? Amikor Jézus azt mondja, hogy “megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz titeket”, akkor itt nem az általában annyira magabiztosan hangoztatott “az igazsagról” van szó. Időzzünk itt egy kicsit, mert érdemes. Mondhatnánk ezt, hogy megtudjátok a felszabadító igazságot. Az igazság valamiből szabadít fel. És ez a valami az, amit egészen addig igaznak hittél. A megismert igazság fényében, amit igaznak hittél, hazugságnak bizonyult. Mi a hazugság? Valamiről, ami nem igaz, azt állítani, hogy igaz. Valamiről, ami nincs, azt állítani, hogy van. Valamiről, ami megtörtént, azt állítani, hogy nem történt meg. Valamiről, ami nem történt meg, azt állítani, hogy megtörtént. Tehát, arról, amit állítok, azt állítom, hogy igaz, miközben nem az. A hazugság tulajdonképpen hazug igazság. Minden hazugság “igaz”, amit igaznak hiszünk. Ezért, amikor arról van szó, hogy “az igazság szabaddá tesz titeket”, akkor itt arról is szó van, hogy lelepleződik az, ami nem volt igaz, de igaznak hitted.
Jézus az ember valódi állapota kapcsán beszél ezekről, de ez igaz minden más helyzetben is. Minden alkalommal, amikor “megismerjük az igazságot”, egyben arra is ráébredünk, hogy valami, amit igaznak hittünk, nem volt igaz. És ez boldogtalanná tesz. Miért? Azért, mert amikor hazudnak nekünk, és ez a hazugság kiderül, valamit, amid volt, úgy vettek el tőled, hogy egészen idáig azt hitted, az már a tiéd. Széttörik vagy széthasad a valóságról alkotott képed. Amikor kiderül, hogy valami nem volt igaz, még az is kérdéssé válik, hogy belőled igaz volt-e valami. Mi az, ami igazi?

Miután talpraállsz, hitelesebb leszel. Elkötelezettebb az igazság mellett. A bibliai nyelvek az igazság és a valóság fogalmát együtt értelmezik. Ami valódi, szemben azzal, ami hamis(ítvany) vagy utánzat. A hazugság az igazság utánzata. Morgan Scott Peck, A járatlan út című könyvében így fogalmazza meg, hogy mi a lelki egészség: feltétel nélküli ragaszkodás a valósághoz. Ez alatt azt értjük, hogy nem félni szembenézni azzal, hogy valami nem igaz. Valami hazug, hamis, utnánzat, de ide sorolhatjuk a pótcselekvést, az önáltatást, az önmegjátszást, a hamis képet az életedről, ami nem fedi a valóságot, a mártírkodást, ami a szeretet látszata alatti önzés, de a vallásos dolgokba való menekülést a hazugsággal való szembenézés elől is. Sok ember használja a hitet arra, hogy ne kényszerüljön szembenézni az életéért viselt egyéni felelősséggel.

Súlyos mondatok, de csak beszélgetünk.

Tetszik, hogy Jézus pozitívan fogalmaz, mert nem a hazugságról, hanem az igazságról, és nem a rabságról, hanem a szabadságról beszél. Az igazság és a szabadság, mindketten csak azok életében teremnek, akik eléggé bátrak ahhoz, hogy igazak és szabadok legyenek. Mindkettő felelősséget jelent. Az nem igaz, aki leleplez minden hazugságot, csak “igazságbajnok”, és az nem szabad, aki elkerül minden kötelességet, csak “szabadságharcos”. Aki igaz és szabad, az maga törekszik az igazságban élni szabadon.