Kié a mennyek országa?

Egyrészt van erre egy cinikus válaszom: kit érdekel? De azért tudom, hogy ez nem ilyen drámai. Ez az egész hit, amiben élünk, ha ebben benne vagyunk, erről szól, a mennyek országáról. Népiesebben: a Mennyországról. Jézus első mondata, amit az evangélium feljegyez, ez, térjetek meg, mert elközelített (megérkezett, itt van, kezdetét vette) a mennyeknek országa. Ez az üzenet annyira központi az első keresztények hitében, hogy nem lehet nem észrevenni. És azt sem, hogy az úgynevezett “mennyországon” ők mást értettek, mint az átlag mai hívők. Számukra a mennyek országa, vagy Isten országa egy jelenvalóság volt, ami végül, a világ végén végleg mindent uralma alá von. Ennek az országnak törvényei vannak, az odatartozás jogokat jelent és kötelességeket. Ez az ország egy szent nép (nemzet) hazája. A szentet ebben az értelemben értelmezhetjük úgy is, mint ennek az országnak a határait. Aki hitt, az tudta, hogy nem Rómában van minden hatalom, hanem Isten országában.

Majd később a keresztény teológusok arról beszéltek, hogy az egész emberi élet valójában abból az országból kiindulva nyer értelmet. Úgy élni, mint akik Isten országának polgárai. Mintha már itt lenne a “Menny”. Mert itt van, és amikor ez a világ végetér, más nem marad, csak Isten országa.

Kié Isten országa? Egy jézusi mondatot idézek: aki cselekszi mennyei Atyám akaratát. A cselekvés félrevezető lehet, mert ilyenkor mi mindig arra gondolunk, hogy mit teszel Istenért, vagy mit teszel, ha hiszel. De Isten akaratát cselekedni az esetek legalább a felében valamit nem-cselekedni. Isten parancsolatai (vagy törvényei) valamit valami helyett elven működnek. És aki cselekszi mennyei Atyja akaratát, az először nem-cselekszik valamit, és ahelyett cselekszi Isten akaratát. Isten országa azé, aki Isten akaratát cselekszi.

Bevallom, erről a második feléről akartam írni eredetileg, ezzel a címmel: legyetek rajongóim, ahogy én is a Krisztusnak. Cinizmus ismét. Pál mondja egy helyen, hogy legyetek követőim, ahogyan én is a Krisztusnak. Azaz, Pál szamárvezetőnek ajánlja fel magát, hogy nézzéték, hogyan követem Krisztust és legyek példa nektek abban, hogy Krisztust hogyan kövessétek. Jézus azt mondja, hogy a mennyek országa azé, aki cselekszi mennyei Atyja akaratát, ÉS nem azoké, akik azt mondják, Uram, Uram. A mennyek országa nem azoké, akik “rajongnak”. Ez az Uram, Uram azokra utal, akik csak beszélnek. És ilyen emberből nagyon sok van az egyházban. Csupa ámen, ájtatos szöveg, uramuramozas, és áldásbékességezés, meg így a jó Isten, meg úgy a jó Isten, és ha az ember elég ideje él az egyház világában, messziről felismeri a kamuszagot. Hogy mi is az az Uram, Uram. Az UramUram embereknek a mennyek országa egy hosszabbítás a földön lezajló mérkőzéshez, vagy olcsó vígasz, de leginkább semmi. Ezek az emberek azok, akiket nem érdekel, kié a mennyek országa. Ezek az emberek csak beszélnek, de nem törekszenek Atyjuk akarata szerint élni. Az UramUramozó embereknek Isten csak egy mellékfigura, stróman,egy szófordulat, amit a templomban, meg szent emberek előtt felemlegetnek. Ez szerintem az istenkaromlás legvisszataszítóbb formája, mert “hiába” (azaz értelmetlenül, rendeltetésének ellent mondva, visszaélve vele, nem tisztelve) veszik szájukra az Úr nevét.

A mennyek országa azoké, akik hisznek benne, és akik cselekszik Atyjuk akaratát, akiben szintén hisznek. Akik úgy élnek, mintha már örökké élnének. Mert egyébként igen.