Csak egy hétköznap
És egy vasárnap.
Ha minden nap vasárnap, vagy minden nap hétköznap, mindegy, mert végül minden nap egyforma. De sem Isten, sem a természet törvénye, sem a civilizációs tapasztalatok nem tartották helyesnek a monotonitást. Nem minden nap egyforma. Egy lelkész élete olyan, mintha minden napja vasárnap lenne. De egy lelkész vasárnap nem ünnepel, sem hétköznap, mert a lelkész “élete”, hogy lelkész. Végül emögül a szerep mögül csendben elkopik az ember. Nem mindenki ilyen. Van, aki fel tudja venni a papi ruhával a papi szerepet is, és azt le is veszi, amikor vége. Irigyellek érte. Az ember mindig másra vágyik. Én biztosan igen. Kecsegtető a gondolat, ha nem ez lennék, hanem az, vagy az, biztosan minden jó, de legalábbis jobb lenne. De a kívánságaimmat illetően szkeptikus vagyok. Azt hiszem, joggal. De végülis miből vágyom el, és mibe vágyom? Mert a vágy önmagában vakká tesz. Mielőtt a vágyaim által mutatott útra lépek, meg kell értenem, miből vágyódom el, és mibe.
Nem helyes elmenni valahonnan, ahol nem érzed jól magad, azért, hogy jobban érezd magad. Mert így elhiszem, hogy a hely, ahol vagyok, az teszi velem, amit érzek. De a dolog szerintem fordítva van, és amit érzek, az teszi a helyet azzá, aminek érzem. Ne menj azért sehová, hogy jobban érezd magad. Ezért ne szakíts. Ezért ne hagyd ott a munkád. Mert ez délibáb, ez tévútra vezet. Igazi indok és igazi motiváció kell. Mint a szerelemben. Mennyien szaladnak bele egy kapcsolatba, mert rosszul érzik magukat egyedül, és csak a vak nem látja, hogy ők azok, akik majd a kapcsolatot okolják azért, hogy nem érzik jól magukat. Csoda? Abból, amiben nem érezted jól magad, belevágtál valamibe, hogy jól érezd magad. Ez az ember veszte, a kívánságai. Tisztára mint Ádám és Éva a kertben. Ettem, mert elégedetlen voltam azzal, amiben éltem, majd a dolog rosszul sül el és a kígyóra kentem. A kígyó meg megvett kilóra. A kívánság megfoganván bűnt szül, mondja egy érzékletes képpel. Azaz az lesz a kívánságod gyümölcse, amit kívántál. A kívánság teljesül. Tessék, olyan vagy, mint Isten. De az olyan mint az nem azt jelenti, hogy te vagy Isten. Istenkedhetsz, ennyit tesz. De sosem leszel ő, és ez a veszted. Mert te nem vagy boldog attól, hogy önmagad vagy, neked többé kell válnod. Olyannak lenni, mint Isten. Mi a bajod neked?
Leülök csendben Édentől keletre a kapulajba a porba, és az angyalokat nézem, akiket Isten odaállított, hogy innen soha ne mehessek vissza. Mert Isten isten. És azt hiszem, hogy ezzel ő nem csak a saját identitását őrzi meg, de egyben engem is a helyemre vezet. Légy csupán az, akivé tettelek, légy te az ember.
