Az egyetlen
Kevésre van szükséged, valójában csak egyre.
Lefordíthatnánk ezt így is, hogy csak egy fontos dolog van. Az, amit nem vehetnek el tőled. Előbukkan a szó, amit itt Jézus használ egy másik beszélgetésben is. A fiatalembernek, akinek nagy vagyona volt, azt mondja: egy hiányosságod van még. Majd, hogy oszd szét mindened, és kincsed lesz a mennyben. A fiú azt mondja, hogy minden parancsolatot megtartott ifjú korától (azaz, az elejétől) kezdve. Jézus azt mondja, akkor tegyél meg még egy keveset, tedd meg azt, ami igazán fontos. Hidd el, itt nem a pénz a lényeg általában. Ennek a srácnak mindene megvolt. Minden parancsolatot megtartott. Miért kell neki akkor az örök élet? Mert valami hiányzik neki. Van egy hiányosságod: adj oda mindent.
Hogy megértsük ezt az érvet, értenünk kell ezekben a szituációkban az embert. A nőt, aki azt szeretné hogy minden rendben legyen. És a férfit, aki azt szeretné, hogy mindene meglegyen. Jézus nem a hasznos munka, vagy a vagyon ellen beszél, és nem állítja szembe a szemlélődést a cselekvéssel, vagy a gazdagságot a szegénységgel. Jézusnak a cselekvésmániás nőhöz és a hippi-beállítódású tesójához más az üzenete. Itt nem arról van szó, hogy légy olyan, mint Mária. Nem arról van szó, hogy légy szegény. Itt a fontosról van szó. Arról az egyről, ami fontos.
Mi az életem sarokköve, vagy nulladik kilómétere? Mi az életem alapja? Mi az, ami valóban érték? Mi adja az értékem? Ez az első és legfontosabb az alapja minden másnak. Ezért sem Márta sem a gazdag ficsur a sztoriban nem kaphatja meg azt a fontosat amire szüksége lenne, ami hiányzik az életéből, amert ez az, ami az alapja lenne az életnek. A nulladik lépés. Az alappozíció. Az alfa. Az origó. Ezt nem lehet megszerezni a többihez. Barátságtalanabbul: ezt az egészet dobd ki a francba, mert ha az az egy, az egyetlen nem a tiéd, ez az egész semmi. Ahogyan Pál mondja: kár és szemét. Fogalmad sincs mi az érték. Miért élsz? Tudod, miért érdemes élni? Azért, amiért meghalni is érdemes. Ami az életed. És ami nélkül élned sem lehet. A legfontosabb. És ez a nulladik lépésnél van.
Nem lehet ráadásként megnyerni, vagy közben a meglévőbe integrálni, mert ha az egy szükségessel kezded, te magad változol meg teljesen. Átértékelődik az életed. És akkor látnád, amit lát a Mester. Hogy mit akartál te kedzedni ezzel a szeméttel? Az egyetlen, az első és a legfontosabb érték Isten. És csak az marad meg, aminek Istenhez van köze. Ez az, amire építeni lehet egy életet. A többi keret. Ami Istenhez vezet. Mert végül üresen térünk hozzá vissza. Az egyetlen, amit nem vehetnek el tőlünk soha: maga Isten. De még talán így kifejezőbb, mert nem esünk abba a hibába, hogy ezt valami üres vallásos klisének higgyük: Istentől semmi nem szakíthat el. Innen indulva lehet úgyraértékelni egy életet.
Nem kell minden, csak az az egy. Ami igazán fontos. Ami szükséges, aminek hiányában minden értéktelen. Aki mindent odaad azért az egyért, azé az (örök) élet.