Akinek megnyittatik

"Íme, az ajtó előtt állok, és zörgetek:
ha valaki meghallja a hangomat, és kinyitja az ajtót,
bemegyek ahhoz, és vele vacsorálok, ő pedig énvelem."

(Jelenések 3,20)

Megnyittatik. Ebben a szóban türelem, alázat, önuralom, önfegyelem, tisztelet és elfogadás van. Mi a dolga az embernek? Az, hogy zörgessen. Majd bebocsátást várjon. Alázat és tisztelet. Kiveszőben lévő értékek mind az istenhitben, mind az emberi kapcsolatokban. Mert mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy tisztelem a határaidat, és az ajtód a határ, és akkor mehetek be, ha te beengedsz. Sőt, itt nem csupán arról van szó, hogy beengedsz, hanem arról, hogy behívsz. Nem csupán megengedem, hogy ha akarsz, begyere, hanem behívlak. Kérlek, tisztelj meg a jelenléteddel.

Ami feltűnő, hogy itt nyoma sincs erőszaknak. Az ajtón zörgetni lehet, de betörni nem. Az ember az ajtó előtt áll és zörget, és bebocsátásra vár. Gyere be, kérlek. Isten országába is ezen az úton léphetünk be, és ha idebent vagyunk, tiszteljük a ház szabályait és a ház urat.

Az ajtónk előtt áll és zörget, és arra vár, hogy bejöhessen a te belső szobádba, és veled vacsorázzon. Azaz, hogy kapcsolatban legyetek. Itt az, aki az ajtón kívül áll, Jézus. Aki tiszteli az ajtót, ami egy határ. Az ajtót megnyithatod, és Jézust behívhatod, de Jézus nem fogja magát bezsarolni az ajtódon. Nem fogja bemanipulálni magát, és nem keres az ajtó helyett, ha az zárva, egy másik rést a falon, ahol valahogyan mégis beférkőzhet a házadba.

Behívlak. Ez a tisztelet a valódi kapcsolatok alapja. Jézus egy helyen azt mondja, hogy ő az ajtó. Ezen az ajtón az Atyához lehet zörgetni. Majd azt mondja, aki nem az ajtón megy be, az tolvaj. Aki beférkőzik. Beférkőzik a bizalmadba. Kibeszeli a sajtot a szádból, bebeszeli magát az ajtódon, és mire észreveszed, elrabolta kincseidet.

Az ajtón zörgető mindenható képe megtanít bennünket arra, hogy mi az az alázat és tisztelet. Ebben a képben az elutasítás lehetősége is benne van. A türelemé és a kitartásé, és az, hogy lehet, hogy nem nyerek bebocsátást, és ha azt mondtam, hogy így még úgy vágyom, hogy veled legyek, és mégsem jön össze, nem gyújtom fel sem az ajtót, sem a házad, és nem mondok rád kígyót, békát, és nem átkozlak, mint aki az ellenséged. Hanem az elutasítás mellett fenntartom a szeretetem. Azaz, nem-enyémként is szeretlek. És ha valaki csak övének szeret, egyébként pedig az ellenséged, az nem téged szeret, hanem a saját hasznát, ami abból származik hogy vele vagy. És ő megfosztottnak erzi magát, mintha valamit elvettél volna tőle, pedig csak nem adtad magadat neki. Fájdalmas tapasztalat, amikor felismered, hogy milyen, amikor valaki nem veled akar lenni, hanem általad megszerezni magának azt, amid van.

Megnyittatik. Behívnak. Kérlek, foglalj helyet. Örülök, hogy itt vagy. Kérlek, ismerj meg.

A bejutás nem a vége a történetnek, hanem a kezdete.