A nyugodalom napja

“emlékezz meg a nyugodalom napjáról, hogy megszenteljed azt, hat napon át munkálkodj, végezd minden dolgodat, de a hetedik nap az ÚRnak, a te Istenednek napja, semmi dolgot se’ tégy azon […] mert hat nap alatt alkotta Isten az eget és a földet, a hetediken pedig megpihent”.

Nagyszombatról szeretnék írni, úgy ahogyan még én sem gondoltam rá soha. Jézus szombatjáról, Jézus megnyugvásának napjáról. Jézus a zsidó hét első napjának hajnalán támadt fel, és a hét utolsó “munkanapján” mondta ki: “elvégeztetett”, majd kilehelte lelkét.

Eredetileg a holtidőről, illetve az átmeneti időről akartam írni, amikor rájöttem, hogy nem, nagyszombat nem “holt” és nem “átmeneti” hanem nagyszombat, Jézus szombatja, Jézus megnyugvásának a napja nagyon is él, sőt, minden újjáéledés egy ilyen szombat után következik, egy olyan szombat után, ami valami lezárása után jött. Jézus megnyugodott. Ez az ő sabbatja. Elvégeztetett.

Évek óta egyre hangosabban éreztem magamban egy vágyat, amit az elején nem is értettem. Csak azt éreztem, hogy az életem egy neverending munkanap. A pihenés csupán időpazarlás, vagy akadály abban, hogy a munka haladjon. És idővel a munka egyre érzelemmentesebb lett, és egyre céltalanabb. Csak lássuk el, tegyük, amit tennünk kell. Közben egyre erősebb lett a vágy bennem, hogy bárcsak hétvége lenne. Ha eljött a hétvége, arra vágytam, hogy bárcsak egy hétig tartana. Végül megértettem, mi az ára annak, ha az ember nem tartja meg a Sabbatot. Ha nincs hetedik nap. Nem tízedik nap, azaz az eleltünkből Isten nem tízedet kér, hanem hetedet. Add az életed egyhetedét nekem. A saját képemre teremtettelek, hat napon át dolgoztam, és a hetediken pihentem. Kövesd a példámat, és cselekedj te is így. De én, az ember, istenebb vagyok Istennél, és azt hiszem, nem kell az nekem. Istennek meg úgy is adok közben. Dolgozz az életed hathetedében, de az egyhetedében pihenj meg.

Mi a sabbat? A sabbat ünneplése nagyon érdekes, mert a parancs elsőként így szól “semmit ne tegyél”, és a parancs megszegése az, hogy teszel valamit. Bármit. Akkor értjük meg, hogy mit jelent ez, ha megnézzük a párhuzamot. Azt mondja: ne ölj. A bűn itt az, hogy ölsz. Azt mondja, semmi dolgot ne tegyél, és a bűn itt az, ha teszel. Védd az életet, szenteld meg a hetedik napot. A parancs kategorikus és iránya van: védi az életet. Az embernek adott, Istentől származó életet.

Olvastam az őszön egy könyvet, amiben a szerző azt állítja, hogy önmagunk kizsákmányolói lettünk. Ez szerintem az ősi parancsolatok elfelejtese miatt van.

Szenteld meg, de mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy a heted egy napját, az életed egyhetedét visszaadod Istennek, aki az egészet adta neked. Azaz, neki tartod fenn. Azaz, nem a sajátodnak tekinted, hanem az övének. És Isten, aki az életet neked adta, azt mondja neked, hogy a szombatod az enyém, ezzel az idővel én rendelkezem. És én úgy rendelkezem vele, hogy semmit ne tegyél ezen a napon, hanem tartsd tiszteletben a döntésem. Neked adom, ami az enyém. De egy kikötése van: nem dolgozhatsz azon a napon.

Mi a szombat?

Jézus szombatja igazi szombat volt. Elvégezte a munkáját és a hetedik napon megpihent. Mindenki sírt és gyászolt, de Jézus megszentelte a hetedik napot. Szerintem a szombat megtartása hasonlít erre: meghalok mindannak, ami máskor van. Megszűnök a hétköznapnak lenni. Istent imádom és elismerem uralmát életem ideje felett. Neki élek.

Szerintem a szombatunk gazdagságunk és a bőségünk kezdete. A hit egész életemre kiható formája. A szombat a bőség gyümölcse. És ha “nincs időd”, és mindig fáradt vagy, éjjel-nappal rohansz, te szegény ember vagy, akinek nincs sem Istene, sem élete.

A szombatot a hét első napja követi. A feltámadás. De szombaton történik valami fontos: Jézus elengedte azt, ami a múltheti élete volt, majd feltámadt egy új életre.