?

Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?

Aki kérdez, azt az a veszély fenyegeti, hogy egyenes választ kap. Az egyenes válasznak az a veszélye, hogy megismered az igazságot. Az igazság megismerésének az a veszélye, hogy szabaddá tesz. A szabadságnak az a veszélye, hogy felelőssé válsz magadért. Ezért az olyan kérdések, amelyek arra irányulnak, hogy “mit tegyek”, veszélyesek.

Ülünk egy kávézóban, és beszélgetünk. Ömlik belőle a panasz, látszólag az egész élete csőd. Semmi nem működik benne. (Persze, ez soha nem igaz, csak hajlamosak vagyunk kiterjeszteni az egész életünkre a problémáinkat). A külső szemlélő láthatja, amit nyilván belülről nehéz látni. A legkézenfekvőbb lépést. Azt a lépést, ami aztán újabb és újabb változások motorja lesz. És a változások új problémákat szülnek, és az új problémák kontextusában elveszíti a jelentőségét az egyetlen “nagy probléma”. Egy “nagy problémát” nem lehet megoldani. Azt szét kell robbantani. És azt egy egyszerű lépéssel lehet. Azzal, ami a legkézenfekvőbb. És ami a legkézenfekvőbb, az általában a “mit tegyek” kérdésre a legkézenfekvőbb válasz. “Költözz el anyádtól”, mondtam. “Azt nem lehet”, mondta ő. És szomorúan elment, mert neki “igen fontos volt az anyja”.

Egyetlen tettel fenekestül fel lehet forgatni egy nem működő életet. És azt az egyetlen, apró, hétköznapi cselekvést a legnehezebb megtenni. Könnyebb lenne valami “lelkit” csinálni. Én látom, hogy mennyi embert tart fogva az a meddő elképzelés hogy a problémákat meg lehet oldani “lelkileg”, meg “belül”, meg “érzelmileg”. Nem lehet. A kérdés mindig ez: mit TEGYEK? És ha megteszem, sok lelki, érzelmi és belső problémám lesz a TETTEK nyomán, amelyekkel meg kell birkóznom, de a változások a TETTEKBŐL születnek.

Amikor a tettek mezejére lépsz, úgy kezdesz élni, mint aki szabad, és mint aki felel magáért. Amíg nem teszel semmit sem, ami megváltoztatná az életet, amit élsz, rabja vagy annak az életnek, amit élsz. Aki rab, nem tehet mást. Nem költözhet el. Nem mondhat fel. Nem változtathat. Aki szabad, és felel azért, hogy szabad, az látja az igazat, és megteszi, ami a kérdésre a válasz. Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet? Oszd szét mindened, és akkor kincsed lesz a mennyben. Azaz, szabad leszel, de szegény. Szegény leszel, de szabad. Nem lesz semmid, és ezért lesz egy életed, ami olyan, mint egy tiszta lap. Üres lesz a zsebed. De lesz dolgod, és lesz miért dolgoznod, mert nem lesz semmid. Értelmet nyer az életed. De előbb mondj le róla. Tedd meg, ami szükséges az új élethez. Élj értékesebb eletet. Élj a lehetőségekkel. És akkor megismered az igazságot, és az igazság szabaddá tesz. És ha szabad vagy, felelsz. Azaz, több leszel, mert már nem a problémáidra figyelsz, hanem az életre. A többre. Arra, ami rajtad túl van. Ami nem rólad szól már. Csak egy ember leszek, akinek ugyanúgy van élete, mint másnak. A problémáid eljelentéktelenülnek. Nem a te gondod lesz a legnagyobb. Lesz miért élned. Nem önmagadért, és hogy “megoldd” az életed. Hanem másokért, akiknek szétosztod mindened.

A végén a jutalom a tiéd lesz. Kincsed lesz a mennyben, ha majd ennek vége lesz. De addig ne tartsd meg magadnak az életed. Oszd meg, és felismered, hogy az életed értelme nem az, hogy valamid legyen, hanem az, hogy valamit adj. Nem az, hogy te élj, hanem hogy életét adj.

A kérdésre a válasz te magad vagy.